Az 5 forintos érmék evolúcióján keresztül nyomon követhető a forint folyamatos, évtizedeken át tartó elértéktelenedése. Minden a tündöklő, ezüst 5 forintos forgalmi érmével kezdődött 1946-ban, hogy aztán mára az 5 forintosunk menthetetlenül bukásra legyen ítélve, hasonlóan az 1 és 2 forintos érmék 2008-ban bekövetkezett végérvényes kivonásához.

A világtörténelem legnagyobb inflációja után, 1946-ban megszűnt a pengőrendszer, hogy helyét a forint vegye át. A legnagyobb fémpénz címlet az 5 forintos lett, mely nagy méretével (32 mm, 12 g), 50 százalékos ezüsttartalmával és viszonylag magas, 10 milliós darabszámával ünnepelte egy új korszak kezdetét 1947-ben. Ennek az érmének 1946. augusztus 1-jén, a forint bevezetésének napján kis példányszámban (40.000) kibocsátották a vastagabb változatát is, mely 83,5 százalék ezüstöt tartalmazott és még peremirata is volt: „Munka a Nemzeti Jólét alapja”. Ez a 20 grammos érmeváltozat minden bizonnyal nem vett részt a pénzforgalomban. Annak ellenére, hogy ma is viszonylag könnyen beszerezhető az 1946-os 5 forintos, a körülbelül 40 ezer forintos ára annak a jele, hogy a gyűjtők nagy becsben tartják. Mindkét változaton egyaránt a „Magyar Köztársaság” országnév olvasható, és Kossuth Lajos van a hátlapján. Kossuth sokáig, egészen a rendszerváltásig megmaradt az 5 forintos érméken, az országnév viszont nem – az „Magyar Népköztársaság”-ra változott – és a későbbi 5-forintosok már anyagukban is a hanyatlás jeleit kezdték mutatni. Az ezüst 5 forintosok elvileg 1977-ig törvényes fizetőeszköznek számítottak, de addigra már nem lehetett őket felfedezni a mindennapi pénzforgalomban, hiszen a magyar emberek megtartották a jó ezüstpénzeket (gazdasági szaknyelven ez a tezauráció folyamata).

1967-ben aztán 20 millió darabban elkészült az új változat, a rézötvözetű 5 forintos, mely nem csak anyagában, hanem méreteiben is alul maradt az előző érméhez képest. Az első „Magyar Népköztársaság”-i 5-forintos nem húzta sokáig, öt évre rá kivonták a forgalomból.

1971-ben megkezdte pályafutását a színtiszta nikkel 5 forintos, mely anyagát tekintve előrelépés volt, hiszen a nikkel az egyik legdrágább és legtartósabb nem nemesfém, amiből érméket gyártanak. A méretcsökkenés azonban folytatódott, hiszen ezek a nikkelérmék már csak 24,3 mm átmérőjűek voltak. Rengeteg, körülbelül 60 millió darab készült belőlük a 70-es években. A színtiszta nikkel 5 forintos érméket 1987-ben vonták ki a forgalomból.

Helyüket fokozatosan a további pénzromlást jelző réznikkel 5-forintosok vették át 1983-tól. Ezeket a rézötvözetből készült érméket 1989-ig verték, 1995-ben pedig kivonták őket.

1992-ben az új rendszer visszahozta a „Magyar Köztársaság” feliratot az 5 forintos érmére is, melynek nikkeltartalma a korábbi típushoz képest 25 százalékról 4 százalékra zsugorodott és helyét az olcsóbb cink váltotta fel. Kossuth Lajos helyén a nagy kócsag nevű madarunk tűnt fel, mely nem sikerülhetett különösebben nagyra, hiszen 21,2 mm-es átmérőjű érmére nem lehet nagy ábrát vésni.

Az ország nevének megváltozásával 2012-től ezeket az érméket változatlan paraméterekkel, de immár „Magyarország” felirattal verték tovább, annak ellenére, hogy az emberek ma már gyakorlatilag nem is használják őket, olyan keveset érnek. Mármint a névértékük ér keveset, ugyanis a bennünk lévő fém, még ez az olcsó ötvözet is, jóval többet ér 5 forintnál. Ezt nevezzük anyagértéknek vagy beolvasztási értéknek.

Az 5 forintosunk tehát várhatólag hasonló sorsra fog jutni, mint az 1 és 2 forintos. Nincs visszaút a számára: a kezdeti ezüstös tündöklés és kb. 75 éves sorvadás után bekövetkezik a törvényszerű bukás. Aki sajnálja őket, kezdje el gyűjteni, nosztalgiázásra jók lesznek.

A forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank az 5 forintos forgalmi érme hatféle emlékváltozatát bocsátotta ki 2021. augusztus 2-án összesen 12 milliós példányszámban.

Forrás

Ezüsthordó csatorna - Az 5-forintos érméink tündöklése és hanyatlása