A fillér évszázada
A 19. század végén, a koronarendszer bevezetésével egy időben, Magyarországon forgalomba kerültek az első fillér érmék. Egészen a 20. század végéig, tehát bő egy évszázadig léteztek, majd az utolsó fillér érméink az 1990-es években fokozatosan eltűntek.
Sokan kifejezetten a fillér érméket gyűjtik, hiszen 3 valután (korona, pengő, forint) és több társadalmi berendezkedésen (monarchia, Horthy-korszak, népköztársaság, köztársaság) átívelően bocsátották ki őket úgy, hogy az egyes fillér címletek viszonylag egységes méretben készültek, sőt gyakran az érmeképük is hasonlított egymásra. Ráadásul ha figyelembe vesszük a korona előtti krajcár időszakot 1868 és 1892 között, akkor tovább bővül az egymáshoz illeszkedő forgalmi váltópénzek gyűjthető sora.
Gazdag és izgalmas gyűjtési területről van tehát szó, amelynek igen ritka és drága darabjai is vannak, ám az érmék java része olcsón beszerezhető, méghozzá szép állapotban. Rendkívüli érmék elsősorban a régebbi darabok között találhatók (ritka évszámok, változatok stb.), akár több százezer forint értékben. Aki csupán a fő típusokat kívánja összegyűjteni, viszonylag könnyen beszerezheti a körülbelül 25 darab fillér érmét, de aki minden évszámot vagy változatot a birtokában akarja látni, annak egy életre szóló kihívásra kell készülnie. Ez utóbbi gyűjtési módszerről azonban el kell mondani, hogy az albumban igencsak szépen mutatnak az egymás után tucatjával sorjázó hasonló méretű és színű, de eltérő évszámú fillér érmék.
Kattints a képre az olvasható változathoz!
Kezdjük az áttekintést az 1 és 2 filléres érmékkel. A fillér története valójában nem is a fillér érmékkel, hanem a krajcárokkal kezdődött, hiszen az 5/10 krajcárosnak és az egy krajcárosnak ugyanolyan volt a kialakítása, mint az 1892-ben útjára indult kisfilléreknek. Az átmérőjük 17 és 19 milliméter volt, de míg a krajcárok tiszta rézből, a koronafillérek bronzból készültek, hasonló dizájnban. Az előlapon a címer vagy a korona jelent meg, a hátlapon a névértéket egy koszorú öleli körbe. Ez az érmekép a pengő rendszer fillérjein is hasonló volt. A világháborúk idején a rézötvözeteket olcsóbb fémek (vas és cink) váltották fel.
Kattints a képre az olvasható változathoz!
A fizetőeszköz fokozatos elértéktelenedése, valamint a korszakváltások leginkább a nagyobb fillércímleteken tapasztalhatók, ugyanis míg a korona előtti krajcárok (1868) még réz-ezüst ötvözetből készültek, a népköztársaságbeli 10 és 20 filléres érmék már olcsó alumíniumból.
A fillérek alkonya az 1967 és 1997 közötti mintegy 3 évtizedes időszakra tehető, amikor az érmék – a korábbiakhoz képest – csökkentett méretben, de hatalmas mennyiségekben készültek, így a ritka, de érdekes változatoktól eltekintve nem lelhető bennük különösebb numizmatikai érdekesség. A 10, 20 és 50 filléresek bírták a legtovább, a 90-es évek közepétől még néhány éven át csak forgalmi sorokban bocsátották ki őket pár ezer példányban, de fizetőeszközül már nem szolgáltak, így – valószínűleg örökre – be is fejezték pályafutásukat Magyarország váltópénzeként.