Nem egész két évvel a forint bevezetése után, azaz 1948-ban, a munka ünnepén a magyar kormány kibocsátotta a rövidéletű Második Magyar Köztársaság első és egyetlen emlékérméit az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulója alkalmából. Utána 8 évet kellett várni a következő, szintén három darab érméből álló, immár Rákosi-címeres 10 éves a forint sorozatra. Képzeljük bele magunkat 1948 Magyarországába, amikor a második világháború rémségei után néhány évre felcsillant a szabadság és a függetlenség reménye, pont úgy, mint a 100 évvel korábbi forradalom és szabadságharc idején. Nem csoda, hogy a zsenge Magyar Köztársaság pont ezt választotta egyetlen emlékérme-sorozata témájául.

Az 1848-as szabadságharc hőseit, Petőfi, Széchenyi és Táncsics balra néző profiljait ábrázoló ezüstérméket a gyűjtők „Táncsics-sornak” nevezik. Petőfinek jutott a legkisebb címlet, az 5-forintos, míg Széchenyi a 10, Táncsics pedig a 20 forintos érmén szerepel ebben a sorozatban. Az érmék félezüstből, azaz 50 százalék tisztaságú ezüstből készültek, a másik felük réz. Átmérőjük növekvő sorrendben 32, 36 és 40 milliméter, súlyuk pedig 12, 20 és 28 gramm. Így az 5-forintos címletű Petőfi az egyetlen emlékérménk, amely anyagában, méretében és súlyában teljes egészében megegyezik az 1947-ben kiadott kossuthos forgalmi 5-forintossal és a 90-es évek forgalmi ezüst 200-forintosaival.

A Petőfi-érme peremén a Nemzeti dal híres felkiáltása, az „Esküszünk, esküszünk” felirat látható, míg a Széchenyi-érme peremén „A legnagyobb magyar emlékére” felirat. A Táncsics érme szélén nincs felirat, csupán minta. Ennek az lehet az oka, hogy ellentétben a két kisebb címlettel, a 20 forintos Táncsicsos érmét nem Reményi József, hanem Iván István tervezte, és más elképzelései voltak a megvalósításról. Tekintsük a művészi szabadság megnyilvánulásának, hogy ő – Reményivel ellentétben – nem tartotta szükségesnek a peremfeliratot, megbontva ezzel a sorozat egységét. Egyébként Petőfiről és Széchenyiről később a Magyar Nemzeti Bank több emlékérmét is kibocsátott, Táncsics azonban azóta is csak ezen az egy érmén szerepel.

Mivel két művész tervezte a sort, egyéb részletek is megbontják az összhangot. Iván István érméjének névértékes oldala egészen máshogy néz ki, rajta van például a Kossuth-címer, ami az első két érméről hiányzik, és emiatt az értékmegjelölés és az évszám csak kicsiben látható. A tematikus oldalon pedig az 5 és 10-forintossal ellentétben az arckép alatt nem az „1848-1948” centenáriumi jelölés látható, hanem csupán az 1848-as évszám. Azért Iván István javára legyen mondva, hogy Táncsics profilja stílusában gyakorlatilag megegyezik Petőfi és Széchenyi letisztult, realista ábrázolásával.

Reményi József és Iván István tervezték egyébként az 1990-es rendszerváltás előtti forgalmi forintérmék jelentős részét, és sok emlékérmét is. Reményi munkásságát a Magyar Nemzeti Bank oly nagyra becsüli, hogy születésének 125. évfordulója alkalmából 2012-ben külön emlékérmét is szentelt neki.
A sorozat szokatlanul nagy mennyiségben készült, az 5 és 10-forintos 100-100 ezer darabban, a Táncsics pedig 50 ezer darabban, ami arra engedne következtetni, hogy ezeket az emlékérméket forgalmi használatra szánták. A numizmatikusok között nincs egyetértés ebben a kérdésben, de hasonlítsuk össze az emlékérméket például az 1947-es félezüst 5-forintossal, amelyből 10 millió darabot kellett készíteni ahhoz, hogy részt vehessen a mindennapi pénzforgalomban. Ezzel szemben a Táncsics sort átlátszó műanyag tokban is árulták, utalva arra, hogy bár törvényes fizetőeszköznek számítottak a benne lévő érmék, mégsem elsődlegesen mindennapi használatra tervezték őket.

E cikk megírásának idején a gyűjtők 30 ezer forintra taksálják a teljes sort, tehát igen keresett annak ellenére, hogy nem ritka kibocsátásról van szó. Vigyázat, a tükörfényes – ún. Proof – változatok utánveretek, nem 1948-ban készültek, hanem jóval később. Magyarországra csak 20 évvel később, a 60-as évek végén érkezett meg a tükörveret technológia. Az a tény, hogy ezeken a korai forint emlékérméken nem a „Magyar Népköztársaság”, hanem a „Magyar Köztársaság” országmegnevezés szerepel, bizonyára növeli a sor népszerűségét.

Tehát összefoglalva az egyedi jellemzőit, a Táncsics-sor darabjai az első forint emlékérméink, a legnagyobb mennyiségben készült ezüst emlékérméink, és az egyetlenek, amelyeket a Második Magyar Köztársaság adott ki. Ezen belül is a Táncsics az egyetlen emlékérménk, amelyen a Kossuth-címer szerepel.

Forrás

A Táncsics-sor – A forint első emlékérméi – Érmebemutató 19